AHOL A MŰVÉSZET ÉS
AZ ÜZLET TALÁLKOZIK
Intenzív képzéssorozat, amely fókuszba hozza a kortársművészetet. Célja felébreszteni a modern műalkotások iránti érdeklődést és vásárlási szándékot.
/ Előadóink – 2016-tól
ANDRÁS EDIT
1977-1979: a Nemzeti Galéria kurátora; 1987-1995: az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet levéltárának vezetője; 1995-1997: az MTA kutatója,; 1997-2002: magyar művészeti folyóiratok New York-i munkatársa,; 2004-2007: az MTA Művészeti Gyűjteményének főkurátora: 2002-től az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének főmunkatársa.
Kutatási területei: modern és kortárs művészet, valamint művészetelmélet az USÁ-ban, Közép- és Kelet-Európában és Oroszországban; Átmenet a posztszocialista régióban; Művészetelmélet, Művészetkritika, Gender studies, Public art
SASVÁRI EDIT
Művészettörténész, 2010-től a Kassák Múzeum vezetője. Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (magyar-történelem), a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet szakán és a bécsi Institut für Kulturwissenschaft-ban végezte. Doktori tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének Interdiszciplináris Doktori Iskolájában végezte, ahol 2014-ben védi meg disszertációját.
1988-tól múzeumi területen dolgozik, fő kutatási területei a történeti modernizmus és avantgárd kérdései valamint a művészetirányítás kérdései a hatvanas években.
BENCSIK BARNABÁS
Művészettörténész, kurátor, a 90-es évek eleje óta aktív résztvevője a hazai szcénának, többek közt az ACAX (Agency For Contemporary Art Exchange) alapítója, valamint a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum volt igazgatója. 2011 és 2012-ben a Műértő Power 50 (a hazai művészeti színtér ötven legbefolyásosabbnak ítélt szereplője) listavezetője. Jelenleg szabadúszó, hazai és nemzetközi kiállításokat szervez és egyetemi kurzusokat tart.
EMŐD PÉTER
Fő területe a nemzetközi műkereskedelem. Az artPortál nemzetközi szerkesztője. Gyakran jelennek meg írásai a Műértőben, a HVG-ben, a portfolio.hu-n, a MúzeumCaféban és a műtárgy.com-on is. Rendszeresen előad a Kogart festménybecsüs tanfolyamain. Tagja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának.
RÉNYI ANDRÁS
Művészettörténész, esztéta, kurátor, egyetemi tanár, az ELTE Művészettörténeti Intézetének igazgatója. Rendszeresen publikál hazai és nemzetközi szaklapokban, egyik fő kutatási területe a magyar kortársművészet.
SOMOGYI HAJNALKA
Az ELTE-n diplomázott művészettörténetből, majd két évig tanult kurátornak a New York-i Bard College-ban. 2001 és 2006 között a Trafó galériavezetője, 2006-ban az Impex – Kortárs Művészeti Szolgáltató társalapítója, 2009 és 2013 között pedig a Ludwig Múzeum kurátora volt, de dolgozott az Artmagazin szerkesztőjeként is. 2013-ban állt elő az OFF-Biennále Budapest ötletével, amelynek alapítója, projektvezetője és kurátora is egyben.
PETRÁNYI ZSOLT
Művészettörténész, kurátor, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főosztályvezetője, az IBS Művészetmenedzsment tanszékének szakvezetője, a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet, majd a Műcsarnok volt igazgatója. Fő szakterületei: a magyar és a japán kortárs művészet.
KUKLA KRISZTIÁN
2006-ban doktorált a Debreceni Egyetemen Konrad Fiedler művészetfilozófiájából, 2011-2015-ig volt a debreceni MODEM igazgatója, jelenleg a Leopold Bloom Művészeti Alapítvány vezetője.
MOLNÁR ANNAMÁRIA
Közgazdász, kurátor, a Molnár Ani Galéria alapítója és vezetője. A Magyar Kortárs Művészeti Galériák Országos Egyesületének volt elnöke, a barcelonai Talking Galleries korábbi nemzetközi bizottsági tagja, 2017 óta a FEAGA (Európai Galériák Szövetsége) első kelet-európai board tagja.
KOLLMANN SZILVIA
Közgazdász, művészettörténész. 9 évig a bankszektorban dolgozott, 2011-ben alapította meg a műtárgy.com Kft-t, melynek máig ügyvezetője.
BEKE LÁSZLÓ
1968–1969 között a Művészettörténeti Dokumentációs Központ, majd 1969–1988 között az MTA Művészettörténeti Kutató Csoport tudományos munkatársa. 1988–1995 között az MNG főosztályvezetője. 1990 óta a MKE címzetes egyetemi tanára, 1990–1994 között tanszékvezető. 1995-től öt évig a Műcsarnok főigazgatója. 2000-től 2011-ig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója. Az 1960-as évek óta vesz részt a kortárs konceptuális művészet szervezésében, a neoavantgárd mozgalmak megismertetésében és munkájában.
Kutatási területe a 19–20. századi művészet, médiatörténet- és elmélet.
MÉLYI JÓZSEF
1994-től 1999-ig a Berlini Magyar Intézet, majd 1999-től a C3 Alapítvány munkatársa Peternák Miklóssal az Exindex alapítója. 2003 és 2005 között a Goethe Intézetben dolgozik. A MKE és a MOME oktatója.
Kutatási területe a kortárs művészet és a kortárs köztéri művészet és emlékezetkultúra.
KÉSZMAN JÓZSEF
Korábban a Műcsarnok vezető kurátora, jelenleg a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főosztályvezetője. Kutatási területei: művészetelmélet, vizuális fenomenológia, gondolat-design.
BORDÁCS ANDREA
Dr. Bordács Andrea esztéta, műkritikus, független kurátor, egyetemi oktató.
Az ELTE Savaria Egyetemi Központ, Bölcsészettudományi Centrum, Savaria Vizuális Művészeti Tanszék vezetője, 1997-2014 az Új Művészet szerkesztője. Dolgozott a Műcsarnok és az Ernst Múzeum munkatársaként, 2006-2008 között a Dorottya Galéria vezetője volt. Rendszeresen publikál. Könyvei: Tót Endre (2003, társszerző), Várady Róbert (2008), Illés Barna (2009), Szilágyi László (2013). Fő kutatási területe a kortárs nemzetközi és hazai kortárs művészet. Díjak, ösztöndíjak: Kállai Ernő Műkritikusi Ösztöndíj (1998, 2002, 2003), Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (2003, kortárs skót művészet kutatására), Németh Lajos-díj (2014)
TIMÁR KATALIN
1984–90: ELTE BTK, angol–műv.tört. szak; 1993–94: CEU műv.tört. szak; 1994–97: ELTE műv.tört. PhD; 1999: Getty Summer Institute in Art History, Univ. of Rochester, N. Y.; 1995–99-ben kurátor a Műcsarnokban, 1995–96 között a Magyar Narancs képzőművészeti kritikusa, 1996–98-ban az Éjjeli Őrjárat szerkesztője, 2002-től a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kurátora. 2007-ben a Velencei Biennálén, általa kurátorként jegyzett magyar pavilon elnyerte a legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán díjat. Írásai rendszeresen jelennek meg hazai és nemzetközi folyóiratokban és kiadványokban.
Kutatási területe a kortárs művészet és művészetelmélet, különös tekintettel annak angolszász vonatkozásaira.
GERMAN KINGA
Művészettörténész, kurátor, a MOME egyetemi docense. Szakterületei a 20. századi és kortárs képzőművészet, kortárs múzeumpedagógia, kultúramenedzsment és késő gótikus kisarchitektúra. Az 56. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjának kurátora (fotó: Kudász Gábor Arion).
HEGEDÜS ORSOLYA
Hegedüs Orsolya művészettörténész, galerista. Az ELTE művészettörténet szakán végzett, majd a De Appel (Amszterdam) The Gallerist Programjának keretében galériamenedzsmentet tanult. 2009 óta az acb Galéria művészeti vezetőjeként a galéria kiállítási programjával, nemzetközi stratégiájával, hazai és nemzetközi kommunikációjával foglalkozik.
FEHÉR DÁVID
Művészettörténész, kurátor, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének munkatársa. Kutatási területe a hatvanas-hetvenes évek kelet-európai művészete, a konceptuális művészet recepciója, fotórealizmus és a pop art. A Szépművészeti Múzeumban a Lakner László kiállítás kurátora, a 20. századi és a kortárs állandó kiállítás társkurátora.
HEGYI DÓRA
1996 és 2003 között a budapesti Ludwig Múzeum kurátora. 2005 óta a tranzit.hu igazgatója. Párbeszédre épülő, oktatási és kutatási célú művészeti projektek létrejöttének a támogatását és menedzselését tekinti a tranzit.hu elsődleges feladatának.
FENYVESI ÁRON
Fenyvesi Áron, kurátor, művészeti író, 1983-ban született Újvidéken. 2011 óta a Trafó Galéria galériavezetője. Korábban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület titkára, Kállai Ernő művészettörténészi-műkritikusi ösztöndíjas. Vendégkurátorként rendezett kiállítást a berlini Plan B Galériában, a zágrábi Kortárs Művészeti Múzeumban. Magyar művészeti folyóiratok mellett több írását is publikálta az ArtReview. 2009-es alapítása óta az Esterházy Művészeti Díj zsűritagja, 2013-2014-ben a szlovák Oskar Cepan Díj zsűrielnöke.
RÉVÉSZ EMESE
Művészettörténész, tanár, művészeti író, kurátor. Kutatási területei: magyar grafika és könyv illusztráció története; 19-20. századi magyar festészet (Csók István festészete); 19. századi populáris grafika, képes sajtó, médiatörténet; a művészeti nevelés hazai története; gyermekkönyv-illusztráció. Számos könyv, tanulmány és cikk szerzője.
SZÁZADOS LÁSZLÓ
1980-1986: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, művészettörténet-történelem szak. 1988-tól a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének muzeológusa, majd 1994-től főmuzeológusa. 1997-től a Balkon kortárs művészeti folyóirat szerkesztője. 1999-től a Kritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) tagja.
Szakterülete a XX. századi és kortárs magyar képzőművészet. Filmmel, kortárs mozgásszínházzal is foglalkozik.
KASZÁS GÁBOR
Művészettörténész, 2000 és 2002 között a győri Városi Művészeti Múzeum munkatársa, 2002-ben a St.art Kortárs Galéria társalapítója, 2003 és 2004 között a Világgazdaság műkincspiaci elemzője, 2005 óta a Virág Judit Galéria művészettörténésze, igazságügyi szakértő. Kutatási területe a 20. századi és a kortárs struktúraelvű- geometrikus művészet.
SZEGEDY-MASZÁK ZOLTÁN
Képzőművész, 1969-ben született Budapesten, ahol ma is él és dolgozik. Diplomáit a Képzőművészeti Egyetem Festő-, majd Intermédia Szakán szerezte, ahol 1992-óta oktatóként is dolgozik. Művészete ahhoz a tendenciához kapcsolódik, amelyet az új képfajtákkal (fotó, film, videó, digitális technológia) kísérletező, s “a kutatást, a tudományt és a művészetet egységben látó”, ill. láttató képzőművészek képviselnek Magyarországon. 1989 óta állít ki hazai és nemzetközi bemutatókon. Műveiben a technikai médiumok széles spektrumát alkalmazza az analóg fotokémiai eljárásoktól a digitális nyomatokon át a számítógépes interaktív installációkig. Nemzetközi elismertségét a 90-es évektől készített virtuális-, illetve kevert/kiterjesztett valóság alapú installációi hozták meg, melyek speciális interfészek, illetve a digitális technika kreatív használatán keresztül teszik megtapasztalhatóvá a számítógéppel előállítható illuzionisztikus környezeteket. Művei technikai és gondolati értelemben is újító módon ötvözik a legkorszerűbb technológiát az elfeledettnek vélt eljárásokkal, vállaltan szembesítve a befogadót mindenkori világképünk képalkotó eszközeink általi meghatározottságával, képeinkbe zártságával.
Elérhetőség:
http://www.szmz.hu
szmz@c3.hu
GAJZÁGÓ GYÖRGY
A Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) alapítója és igazgatója, branding szakértő, az Interart Alapítvány ügyvezető elnöke.
TÓTH PÁL SÁNDOR
Esztéta. Art consultant. A Deák Erika Galéria volt vezetője. Meghívott előadó a MOME menedzser képzésein, valamint az IBS művészetmenedzsment tanszékén. Szakterülete a kortárs magyar képzőművészet a 90-es évektől napjainkig.
SZURCSIK JÓZSEF
Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, oktatási rektorhelyettese, tanszékvezető, korábban az egri Eszterházy Károly Főiskola Rajz és Vizuális Kommunikáció Tanszékének tanszékvezetője.
MULADI BRIGITTA
Művészettörténész, kurátor, az Új Művészet folyóirat állandó munkatársa, korábban magángalériák főmunkatársa, illetve művészeti vezetője (Fehér Galéria, A.P.A.!/Atelier Pro Arts, Inda Galéria). Számos publikációja jelent meg többek között a Balkon, az ÉS, a Magyar Műhely, az Új Építőművészet, a Műértő, a Praesens hasábjain és katalógusokban.
RIEDER GÁBOR
Rieder Gábor, PhD – Művészettörténész, műkritikus, szerkesztő és kurátor, az Artkartell magazin főszerkesztője, a Gallery Weekend Budapest művészeti igazgatója, a Kreatív Platform Művészeti Alapítvány kuratóriumi elnöke, megszámlálhatatlan cikk és tanulmány szerzője, a kortárs művészet, a 20. századi magyar képzőművészet és a szocreál kutatója.
KERTÉSZ LÁSZLÓ
Művészettörténész, kurátor, szakértő, a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus volt igazgatója. Fő kutatási területei: a kortárs szobrászat és a köztéri művészet, amely témakörökben rendszeresen publikál.
DR. KISS ZOLTÁN
Szerzői jogi szakjogász, a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnökségi tagja, a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület alelnöke. Szakterülete a szerzői jog és a kulturális jog, közel száz szakkönyv, tanulmány és szakcikk fűződik a nevéhez.
VÉKONY DÉLIA
Művészettörténész, kurátor, az IBS Művészetmenedzsment Tanszékének adjunktusa.
HORÁNYI ATTILA
Horányi Attila 1991-ben művészettörténészként végzett az ELTÉ-n, 1994 és 2004 között művészetfilozófiát oktatott a Pécsi Tudományegyetem Filozófiatörténet Tanszékén. 2002-től a Magyar Iparművészeti Egyetem (a mai MOME) oktatója, 2009 óta vezeti a Design- és művészetelmélet BA szakot, amelynek kidolgozásában is részt vett. A művészeti autonómiáról szóló doktori értekezését 2010-ben az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolában védte meg. 2006 éa 2010 között tagja volt a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Kollégiumának, 2009-től azt vezette is. 2012 és 2016 között részt vett a fotográfusok által megkapható Balogh Rudolf díj zsűrijében. 2015-ben és 2016-ban a Robert Capa Fotográfiai Nagydíjat megítélő nemzetközi zsűri elnöke volt.
SCHNELLER JÁNOS
Művészettörténész, tanár, festménybecsüs. A Resident Art Budapest alapítója, mely főként feltörekvő kortárs művészekkel foglalkozik, műteremlátogatásokat és művészeti sétákat szervez Budapesten.
BARABÁS LAJOS
Pénzügyi tanácsadó, műgyűjtő. Az elsősorban geometrikus absztrakt művekre fókuszáló magángyűjteménye a Műcsarnokban került kiállításra 2010-ben.
SZOBOSZLAI JÁNOS
Szoboszlai János PhD – Tanszékvezető, egyetemi docens, Képzőművészet-elmélet Tanszék, Magyar Képzőművészeti Egyetem. Művészettörténész, magyar szakos tanár. Korábban kurátor (Műcsarnok, Soros Kortárs Művészeti Központ), publicista (Balkon, Műértő), intézményvezető (Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros), műkereskedő (acb Galéria), egyetemi oktató (School of The Art Institute, Chicago; Magyar Képzőművészeti Egyetem).
MARTOS GÁBOR
Művészeti író, többek között a Műkereskedelem – egy cápa áracímű könyv szerzője, a Múzeum Café folyóirat volt főszerkesztője, a műkereskedelem elméleti kérdéseinek szakértője.
ISKI KOCSIS TIBOR
Képzőművész, a VILTIN Galéria társalapítója és művészeti vezetője. Az FKSE, a MAOE és a HUNGART tagja.
JAKSA ÉVA
16 éves műtárgybiztosítási tapasztalattal készít ajánlatokat, dolgoz ki egyedi szerződéseket mind közgyűjtemények, mind magángyűjtemények részére.
SZILÁGYI SÁNDOR
1978-tól 1985-ig fő szervezője volt a Hétfői Szabadegyetemnek, 1981-től pedig az induló szamizdat Beszélő alapító szerkesztője. Irodalmárként elsősorban Mészöly Miklóssal foglalkozott, 1976-tól pedig Bibó István munkásságát kutatta. 1985–86-ban a New York-i New School for Social Research ösztöndíjasaként kezdett fotózással foglalkozni. 1989-ben a március 15-ei tévéfoglalás fűződik a nevéhez, és nagy szerepe volt Nagy Imre és társai újratemetésének megszervezésében. A ’90-es évektől épületfotózással, fotótörténettel és kiállítások szervezésével foglalkozik. Fotótörténeti írásai megkerülhetetlenek, összefoglaló korpusza a Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965-1984.
ÉBLI GÁBOR
Ébli Gábor (1970, Budapest) esztéta. Tartós külföldi ösztöndíjakat (Németország, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália) követően 2002-től három éven át az MTA Művészettörténeti Intézetében volt tudományos segédmunkatárs. 2005 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Elméleti Intézetében tanít, 2008-tól a Design- és művészetmenedzsment MA képzés szakfelelőse. Kutatási területe a modern és kortárs művészet köz- és magángyűjteményezése.
VÉGVÁRI ZSÓFIA
A Komplex Festményvizsgálati Rabor vezetője
SZŐKE ANNAMÁRIA
1982-től a Bölcsész Index (Cápa, Jó Világ, Tartóshullám, Hasbeszélő a gondolában) 1987-től a Tartóshullám szerkesztője. 1986-tól az Erdély Miklós-hagyaték egyik kezelője, majd az 1991-ben létrejött Erdély Miklós Alapítvány kuratóriumi tagja; 1990–1991-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanít, majd 1991-től az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet oktatója. 1992-től az Artpool Alapítvány kuratóriumi tagja. 1997–1998-tól a Források a XX. század művészetéhez c. sorozat és a Nappali Ház szerkesztője. Kutatási területei: 19-20. századi művészet, különös tekintettel egyes életművekre és problémákra (Székely Bertalan, Erdély Miklós, Pauer Gyula, diagramok, intézménytörténet, források)
LÁZÁR ESZTER
2004 – 2005 FKSE Kiállítási Bizottságának kurátora, 2008-től a Labor bizottság tagja
2009 – től tanársegéd a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet – elmélet Tanszékén. Kurátori ismereteket, kiállítás-rendezést oktat. Fő kutatási területei közé tartoznak – többek közt – a feminista attitűd, valamint a nők reprezentációja a kortárs művészetben.
EPERJESI ÁGNES
Képzőművész, installációkat, fotó- és videóműveket, művészkönyveket készít. A művészeti élet aktív szereplője. Művei számos hazai és nemzetközi közgyűjteményben szerepelnek. Kiállításairól és munkáiról a www.eperjesi.hu oldalon tájékozódhat. A Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója.
OLTAI KATA
2008-tól a Ludwig Múzeum kurátora, 2012-től szabadúszó. A fotós Nánási Lászlóval az ÁTLÁTÁS projekt megalapítója. 2016 októberében indította el a FERi-t – a feminista projektgalériát. Az egykori autószerelő műhelyből kialakított, 18 négyzetméteres, a white-cube kiállítóterektől tudatosan különböző helyszín nem képvisel művészeket, Oltai hívja meg oda az alkotókat.
PANKASZI ISTVÁN
1958. december 23-án született Budapesten. Érettségi után, 1977 szeptemberétől került a Szépművészeti Múzeumba, mint hivatalsegéd. 1980 óta a Grafikai Osztály Munkácsy díjas főrestaurátor munkatársa. A könyvkötő szakmunkásvizsga letétele után végezte el a Magyar Képzőművészeti Egyetemet papír szakon. A szakértői munkák mellett folyamatosan részt vesz az ELTE és a Pázmány Egyetemek művészettörténészeinek oktatásában, illetve a V-Pearl és a Kogart festménybecsüs képzésében.
GYŐRFFY LÁSZLÓ
2001-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, 2015-ben elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskolájának képzését. 2003-ban elnyerte a STRABAG festészeti fődíját, 2005-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Magyarországon kívül Párizsban és Los Angelesben voltak önálló kiállításai. 2005-óta rendszeresen publikál művészeti folyóiratokban, 2009-ben Kállai Ernő-ösztöndíjas volt. Budapesten él és dolgozik.