CEU / CCA Szabadegyetem

KORTÁRS ÖRÖKSÉG - HATÁRTALAN MŰVÉSZET (2019)

/ A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM (CEU) ÉS A KORTÁRS MŰGYŰJTŐ AKADÉMIA (CCA) SZABADEGYETEME

/ A CCA és a CEU 2019 októberében közös szabadegyetemi előadás-sorozatot indít a kortárs művészet és a kulturális örökségvédelem együttes népszerűsítésére.

/ Minden, ami a kulturális örökség része, kortárs művészet volt valaha, és minden maradandó érték, amelyet a kortárs művészet létrehoz, védendő örökségként él tovább a jövőben.

/ A jelen művészete szerves folytatása a közelmúlt alkotásainak, bármennyire néha annak tagadásaként definiálja is magát. Együttes megértésük egyaránt fontos mind az értékőrzés, mind az értékteremtés szempontjából. A kultúra fenntarthatósága csak az örökség megőrzése és értelmezése, valamint a leginnovatívabb kortárs kritikai hozzáállás együttes gyakorlása által képzelhető el.

/ Evidensen következett mindebből a két értékorientált intézmény egymásra találása, hogy a kortárs alkotások és a nem távoli múlt értelmezésére közös kereteket és közkinccsé tételükre közös platformot keressenek.

Határtalan művészet, határtalan örökség, az egyszerre történeti és mégis korokon átívelő értékek kortárs szinkronitása:
EZ A CCA/CEU KORTÁRS SZABADEGYETEM.

/ Minden szabadegyetemi este két előadásból áll: a kortárs művészet és az art world egy-egy fontos topikját vagy jelenségét megvilágító kérdésfelvetést a kulturális örökség egy-egy kapcsolódó területének bemutatása kíséri – a két nézőpont mintegy tükröt is tart egymásnak.

Mivel a férőhelyek száma korlátozott, a helyfoglalás előzetes regisztrációt igényel, amellyel ezen az oldalon élhetsz.

/ Ha bérletet vásárolsz és az összes előadást meghallgatod, a szervező intézmények, a CEU és a CCA Certificate-et állítanak ki számodra arról, hogy a kurzust elvégezted. A Certificate kiállításának költségét a bérlet ára tartalmazza.

/ 2019. október 8.

8/1. előadásnap – helyszín: CEU, Nádor utca 15, 101. (Quantum) terem

17.30
Tatai Erzsébet, PhD, művészettörténész, kurátor, MTA BTK MI
Kortárs alkotó nők Magyarországon – a lehetetlen megkísértése

A közelmúltban jelent meg Tatai Erzsébet A lehetetlen megkísértése című válogatott esszékötete, fókuszában az alkotó nővel. Tanulmányaiban arra a feladatra vállalkozott, hogy áttekintse, az utóbbi évtizedekben Magyarországon pályára lépett nőművészek tevékenységét. Többféle szempontot és módszert (a művészetszociológiai megközelítéstől az ikonográfiáig) felhasználva követte végig a röviddel a rendszerváltás előtt indulóktól a mindegyre jelentkező újabb generációkig a történetet. Ebből ad most számunkra rövid összefoglalást előadásában.

18.30
Sarkadi Nagy Emese, PhD, művészettörténész, kutató, Keresztény Múzeum, Esztergom
Gyűjtők és hagyományok. A Keresztény Múzeum gyűjteményének korszerű feldolgozása és annak eredményei

A Keresztény Múzeum középkori magyarországi, német és osztrák anyagának nemrég közzétett feldolgozásai új fénybe helyezték a gyűjtemény bizonyos tárgyait. A 19.- 20. századi főpapi műgyűjtemények kapcsán több olyan meghatározás is rögzült a köztudatban, amelyeket az új eredmények árnyalni tudtak, és amelyek a gyűjtők szokásaira, érdeklődésére vonatkozó képünket is pontosítják, egyúttal közelebb visznek az egyes tárgyak helyes értelmezéséhez is.

/ 2019. október 15.

8/2. előadásnap – helyszín: CEU, Nádor utca 15, 101. (Quantum) terem

17.30
Simonyi István, művészettörténész, művészeti menedzser, műgyűjtő
A vágy titokzatos tárgya – A kortárs ékszer, mint viselhető műalkotás

A kortárs ékszer kifejezés Magyarországon még csak egy szűk körben ismert fogalom. Az előadás során megismerkedhetünk e különleges műfaj rejtelmeivel, klasszikus darabjaival, az értékképző szerepükkel, és mindezek kapcsán közelebb kerülhetünk a kortárs művészet globális rendszere, az art world megértéséhez is. Az előadáshoz egy kis ékszerbemutató is párosul.

18.30
Sidó Zsuzsa, történész-művészettörténész, PhD-hallgató CEU Történelem Tanszék
Noblesse oblige? Műgyűjtők és gyűjteményeik a 19. századi Magyarországon

Az előadás célja, hogy megismertesse a résztvevőket a 19. századi Magyarország műgyűjtőivel és azok gyűjteményeivel. Szó lesz a gyűjtők motivációiról, amelyek az egyéni gyűjtési passziótól a nemzeti és társadalmi kötelességtudatig terjedtek. Megnézzük, hogy Karátsonyi Guidó, Pálffy János, ifj. Andrássy Gyula és Tivadar, Ernst Lajos, Ráth György és mások milyen szempontok alapján rendezték el gyűjteményük darabjait. A magángyűjtemények elemzésével feltárul a historizmus korszakának vizuális nyelvezete és a nemzeti kulturális örökség intézményesülésének folyamata is.

/ 2019. október 22.

8/3. előadásnap – helyszín: CEU, Nádor utca 15, 101. (Quantum) terem

17.30
András Edit, PhD, művészettörténész, kurátor, MTA BTK MI
Művészet a centrumban és / vagy a periférián

Létezik-e még a globális művészeti világnak – a hagyományos értelemben vett – centruma, illetve perifériái? Esetleg már több centrumról beszélhetünk vagy egy domináns központok nélküli „posztkolonialista” állapotról? A Nyugat-Kelet tengely meghatározó volta ténylegesen megszűnt vagy továbbra is fenn állnak olyan integrációs kényszerek, amelyek a kortárs magyar képzőművészeti szcéna megörökölt marginális pozíciójából fakadnak? Ezekre a sorsdöntő kérdésekre ígér választ András Editnek a helyzetet nem feketén-fehéren leíró analízise.

18.30
Arnold István, ügyvezető igazgató, Summa Artium
Magántámogatások a kultúrában — szponzorok és mecénások

A Summa Artium alapítása óta több mint ötszáz projekt magántámogatásában működött közre, folyamatosan új utakat keresve a mindig változó gazdasági és jogi környezetben. Kudarcok és sikerek mentén próbáltuk megtalálni a külföldi minták és a saját receptek jól működő ötvözetét. Bízunk benne, hogy a támogatói magánalapok meghonosításával jó úton járunk.

/ 2019. október 29.

8/4. előadásnap – helyszín: CEU, Nádor utca 15, 101. (Quantum) terem

17.30
Bérczi Linda, művészeti menedzser, a Budapest Art Mentor program vezetője
Kortárs art branding – van-e tervezhető és fenntartható pályamodell?

Mennyire fontos a branding egy művész szakmai és piaci sikereiben? Melyek a lehetséges karrierutak, és vajon melyek a „self-branding” összetevői és szabályai? Lehet-e sikeres karrierje minden szakaszában megfelelő képviselet nélkül egy képzőművész? Ilyen és ehhez kapcsolódó húsbavágó kérdésekről beszél előadónk, aki maga is a kortárs művészeti menedzsment elkötelezett képviselője.

18.30
Kálmán Borbála, művészettörténész, kulturális örökség szakértő a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum kurátora
Az intézményi komfortzónán túl – a kortárs művészet mint a tudatos társadalmi újradefiniálás terepe

Elmélkedés egy olyan (létező) világról, ahol a kortárs művészeti szcéna – intézmények híján – önmaga struktúráját szabja meg és alakítja, a társadalom sokrétűségét tükrözve, rezdüléseire reflektálva, azokra és azokból építkezve. Ahol a kortárs művészet ad teret másképpen elnyomott narratíváknak, elhallgatott hangoknak. Ahol a kortárs művészet szerepet tölt be a társadalmi öndefinícióban, a kulturális közeg újjászületésében. Miért fontos a társadalom számára, hogy meghatározó szerepkörben működhessenek a művészek?

/ 2019. november 5.

8/5. előadásnap – helyszín: CEU, Nádor utca 15, 103. Tiered terem

17. 30
Készman József, Művészettörténész, kurátor, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főosztályvezetője
Művészmárkák, górcső alatt: Erwin Wurm – blöff, vagy művészet?

Az osztrák kortárs művészet egyik legismertebb figurája, Erwin Wurm folyamatosan keresi a szobrászat új lehetőségeit. A határhelyzeteket különösen kedvelve, a nézőt bevonva vizsgálja utóbbi szerepét a mű létrejöttében. Művei ironikus kritikával illetik a plasztikai hagyományt, miközben azt vizsgálja, mitől válik egy használati tárgy szoborrá. Wurm egyéni gondolkodásmódjáról és annak hátteréről oszt meg velünk ritkán hallható információkat a művész egyik legelismertebb hazai szakértője, a LUMÚ-ban a közelmúltban rendezett átfogó tárlatának egyik kurátora.

18.30
Nagy Kristóf, PhD-hallgató, CEU, Szociológia és Antropológia Tanszék
Balra át, jobbra át! Művészeti és politikai radikalizmus az államszocialista és a kortárs Magyarországon

Miért válik bizonyos időszakokban számos művész rendszerellenessé, és mitől függ, hogy idővel visszakapcsolódnak-e a művészeti intézményrendszerekbe? A Blinken OSA aktuális Balra át, jobbra át! kiállításán az államszocializmussal direkt módon konfrontálódó Orfeo és az Inconnu csoportok történetei pont erre az ellentmondásra nyitnak ablakot. Ezek megmutatják, hogy hogyan kapcsolódnak össze a mindenkori ellenzéki és hivatalos kultúrpolitikák és művészeti intézményrendszerek. Ezután pedig rátérünk arra, hogyan alakulnak a kulturális hatalom és ellenállás dinamikái a mai Magyarországon.

/ 2019. november 12.

8/6. előadásnap – helyszín: CEU, Nádor utca 15, 101. (Quantum) terem

17.30
Bencsik Barnabás, művészettörténész, kurátor, galériavezető, Glassyard Galéria
Az érinthetetlenségétől megfosztott műtárgy – Lakner Antal interaktív installációi

Lakner Antal a neokonceptuális művészet egyik legeredetibb, nemzetközileg is jól ismert alkotója. Hol pápai arcképekkel ellátott kvázi-gyűjteményt hozott létre, hol osztrák állampolgárok Magyarországon készült foghídjainak röntgenképeiből kreált „kulturális hidat”. Majd olyan „munkaeszközöket” tervezett, amelyek termelésre teljesen alkalmatlanok, de kondigépként a szobafestést, a talicskázást és további hasonló munkák mozgásvilágát lehetett rajtuk gyakorolni. Sok évvel azelőtt, hogy azt megtervezték és megépítették volna , elhelyezte a világ első interkontinentális metróhálózatának tájékoztató tábláját az isztambuli főpályaudvaron… És így tovább…

18.30
Mérai Dóra, PhD, művészettörténész, régész, kulturális örökség szakértő, CEU
Vizualitás, anyagi kultúra és emlékezet

Mindennapi tapasztalat, hogy a képeknek alapvető szerepe van az emlékezés során: emlékeink jó része képekre épül, és a képek segítenek emlékek felidézésében is. A gyűjtés egyik fontos motivációja, hogy a tárgyak emlékek a múltból: felidéznek valamit, egy elmúlt korszak, közeg tanúságát hordozzák; a távoli vagy közelebbi múlthoz való viszonyuk adja egyik fontos értéküket. Egy részük kifejezetten memento céllal, a megőrzés, fennmaradás szándékával készült, hogy emlékké váljon. Más műalkotásokba alkotójuk beleprogramozta a mulandóságot; paradox módon mégis fennmaradnak az emlékezetben valamilyen formában. Bizonyos tárgyak, képek esetében történetük egy pontján lép be a felejtés, egy-egy újabb szereplő közreműködésének köszönhetően. Az emlékezet kutatásának fontos felismerése, hogy az emberi emlékezés nemcsak biológiai és mentális folyamatként írható le, hanem minden esetben társadalmi jelenség is. Az előadás arra hívja meg a résztvevőket, hogy ilyen szemmel nézzék meg a műtárgyakat: ki alkotta meg őket mint emlékeket, milyen emlékeket idéznek fel, hogyan, miért, és hogyan változik ez az idő során – milyen értéket ad az emlékezés és a felejtés hozzájuk, hogyan gazdagítja őket és ezáltal befogadóikat is.

/ 2019. november 19.

8/7. előadásnap – helyszín: CEU, Nádor utca 15, 101. (Quantum) terem

17.30
Gajzágó György, művészeti menedzser, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) alapító igazgatója
Art & Business – marketing, branding, CSR és kortárs művészet

Világszerte egyre több olyan céget találhatunk manapság, amelyek a marketingstratégiájukban már tudatosan használják a kortárs művészet eszközeit. Egyes vállalatok a CSR tevékenységük során művészeti kezdeményezések mellé állnak, mások esetleg hírértékű díjak, művészeti projektek finanszírozásában vállalnak szerepet. Ennek eredményeként egyre többen ismerik fel a kulturális pozicionálás mély és hosszan ható marketingértékét, és keresik az utat ahhoz, hogy a kortárs művészet a cég imázsába, brandjébe jótékonyan, versenyelőnyként beépülhessen.

18.30
Schneller János, művészettörténész, kurátor, Ferenczy Múzeumi Centrum
Kortárs köztéri művészet Magyarországon a rendszerváltás után

Az előadás hazai és külföldi köztéri alkotások bemutatásán keresztül tárgyalja a nyilvános térben elhelyezett alkotások legfontosabb kérdéseit: az aktualitás, a korszerűség, a tértagolás és térszervezés, a participáció, az emlékezetpolitika, a formaképzés, a helyspecifikus alkotások fogalmait körbejárva keressük a kérdéseket és a válaszokat. Mitől lesz egy köztéri alkotás elfogadott, vagy elutasított? Kinek szólnak a kortárs szobrok? Lehet-e művészileg értelmezhető egy zsánerszobor, vagy egy történelmi emlékmű? Mit kezdjünk a történelmi és vizuális örökségünkkel? Kié a köztéri szobor? Mi a public art és mi nem az? Provizorikus alkotások, vagy emlékművek a jövőnek? Merre tart a köztér? A fogalmak és irányzatok bemutatása mellett a fenti kérdésekre keressük a lehetséges válaszokat egy vetített képes előadás keretében.

/ 2019. november 26.

8/8. előadásnap – helyszín: CEU, Nádor utca 15, 101. (Tiered) terem

17.30
Perczel Júlia, művészettörténész, szociál- és szervezetpszichológus, kurátor, a CEU hálózattudományi PhD-hallgatója
Az art world a hálózatkutatás szemüvegén keresztül

Az art world világa érdekes mintázatokat mutat, ha a hálózatkutatás eszközrendszerével vizsgáljuk. A dinamikusan fejlődő tudományág egyik izgalmas területe ez, amelyet többen, több szempontból is kutatnak. Előadónk maga is a szakterület művelője, így első kézből ismerhetjük meg a terület módszertani kérdéseitől kezdve, a globálistól a lokálison át, a kortárs magyar szcénát is magukba foglaló kutatások felvetéseit és eredményeit.

18.30
Laszlovszky József, PhD, történész, régész, örökségi szakértő
A Közép-európai Egyetem épületegyüttese: kortárs építészet két évszázadon keresztül

A Közép-európai Egyetem épületegyüttese Pest belvárosának, a történeti Lipótvárosnak egy kiemelkedő fontosságú területén helyezkedik el. Környezetében található a 19. század neoklasszicista épületeinek egy olyan csoportja, amely meghatározó jellegű a főváros épített örökségében. De ugyanígy megtalálhatóak itt a 20. század elejének, vagy a közelmúlt fontos építészeti alkotásai és a hozzájuk kapcsolódó köztéri szobrok, emlékművek, a maguk korában kortárs művészeti alkotások. Az épületegyüttesben és az épületek körül végigsétálva az előadás keretében megismerjük a különböző korszakok legnagyobb építész egyéniségeit, az épületeket létrehozó társadalmi közeget és mindezek kapcsolatát a kortárs művészeti irányzatokkal. Az épületeket bejárva szó esik a bemutatott történeti korszakok műgyűjtői szokásairól, az épületek és lakóik életéről. A felvázolt két évszázados építészettörténet arra is választ kíván adni, hogy melyik korszakban és hogyan játszottak szerepet, vagy éppen hiányoztak a történeti vagy kortárs műalkotások ezekben az épületekben, városnegyedben.

/ Tájékoztatunk, hogy eseményeinkről hang- és képfelvétel készül, amelyből a CCA részleteket használhat fel a Kortárs Műgyűjtő Akadémia és programjainak népszerűsítése céljából és egyéb promóciós célokra. Eseményeinken való részvételeddel elfogadod, hogy a felvételeken Te is feltűnhetsz, de sem a CCA-val, sem a CEU-val, sem a CCA által jogosított harmadik személyekkel szemben a felvétel felhasználásával összefüggésben semmilyen követeléssel nem élhetsz.

/ Az adatvédelmi nyilatkozat elfogadásával hozzájárulsz, hogy az alábbi adatokat a Kortárs Műgyűjtő Akadémia és a Közép-európai Egyetem megőrizhesse, kizárólag abból a célból, hogy a későbbiekben további programokkal kapcsolatos információkat juttathassanak el részedre. Adataidat harmadik fél részére nem adhatják át, illetve más célból nem használhatják fel.

Regisztráció

/ Mivel a férőhelyek száma korlátozott, a helyfoglalás előzetes regisztrációt igényel, amellyel ezen az oldalon élhetsz – egyéb felületeken a részvétel jelzése nem minősül regisztrációnak. Módod van az összes általad látogatandó előadásra regisztrálni.

Regisztrálni csak az előadás előtti nap déli 12 óráig lehet!

Jegyek az egyes előadási napokra (minden kurzusnap két előadást jelent) a helyszínen válthatók, a bérletek a regisztráció után elővételben vagy a helyszínen is megvásárolhatók. A bérletesek a helyfoglalásnál előnyt élveznek.

Jegyárak:

Napijegy (amely az aznapi egymást követő két előadásra érvényes):    3500.- Ft
Kedvezményes napijegy: beiratkozott CCA- vagy CEU-hallgatóknak      3000.- Ft

Bérlet (mind a 8 alkalomra – ára a Certificat költségét is tartalmazza): 40000.-Ft

Kedvezményes bérlet: beiratkozott CCA- vagy CEU-hallgatóknak          35000.- Ft
(A Certificat kiállításához minimum 7 igazolt előadásnapi részvétel szükséges.)

A bérlet árát bármely ezután induló CCA-kurzus előfizetési díjából – egyszeri kedvezményként –  számodra levonjuk.

A bérlet és jegyvásárlók közt minden szabadegyetemi napon kisorsolunk egy ingyenes CCA-kurzusnapot és egy Kortárs műgyűjtés kézikönyvet.

Regisztrálj időben!









Adatvédelmi hozzájárulás

Ha többet akarsz tudni a kortársról, iratkozz fel hírlevelünkre!
Adatvédelmi hozzájárulás

MÉDIAMEGJELENÉSEK:

PARTNER GALÉRIÁK:

TOVÁBBI PARTNEREINK:

Image